Kötött kelme gyártó 2009 óta · Kína
Kötött kelme gyártó 2009 óta · Kína
A víz besötétedik, amikor egy új pamut felsőruházatot mos, a száraz anyag azonban nagyjából ugyanolyannak tűnik. Egy másik felsőruházat alig hagy látható színt a vízben, de a redőknél szürkülni kezd. Ezek a tapasztalatok különböző megfigyeléseket jelentenek: mi kerül a vízbe, mi távozik a leváló rostokkal, hogyan néz ki a megmaradó anyag, és hogy felveszik-e a színt más anyagok.
Ezek a megfigyelések átfedhetik egymást. Egy színezett rost úgy válhat le az anyagról, hogy megtartja festékét; a rögzítetlen szín bekerülhet a mosófürdőbe; és a felület változása megváltoztathatja a fekete megjelenését. Ha megértjük, hol található a szín, az első mosást világosabban megmagyarázhatjuk, mint ha minden változást ugyanannak a fakulásnak tekintenénk.
A reaktív festés fontos útja a pamut színezésének. A reaktív festékek kémiai kötéseket alakíthatnak ki a cellulózzal, de bizonyos festék rögzítetlen marad, beleértve a feldolgozás során hidrolízissel átalakult anyagot is. A kimosás eltávolítja a rostokhoz kapcsolódó rögzítetlen színt.
A rögzítés és a kimosás tehát különböző feladatokat lát el. Az, hogy a festék egy része kötést alakít ki, nem távolítja el a többit az anyagból. A textilgyártás során leírt festési sorrend ezért tartalmaz utómosási lépést. A Dán Környezetvédelmi Hivatal pamut reaktív festés utáni öblítéséről szóló jelentése szintén külön feldolgozási feladatként azonosítja a hidrolizált festék eltávolítását.
Ez megmagyarázza a mosóvíz színének egy lehetséges forrását. Nem azonosítja azonban egy ismeretlen ruhadarab festékrendszerét: a pamut más festékosztályokkal és nyomtatási módszerekkel is színezhető. A víz megjelenése önmagában nem mondja meg, melyik utat alkalmazták, vagy mennyit változott maga az anyag.
A szín a festett pamut apró darabjain is távozhat. Amikor egy rosttöredék leválik, a szín rajta maradhat ezen a töredéken. A vízben lévő színes anyag ekkor a textília egy darabja, nem pedig egyszerűen az egyébként ép rostból felszabaduló festék.
A felületkezelés egy gyártási összefüggést mutat. A biopolírozás cellulázkezeléssel hat a kiálló pamutrostokra, és javítja a felület megjelenését. Rosttöredékek mechanikai hatásra is felszabadulhatnak. A szösz látványa nem bizonyítja, melyik folyamat hozta létre, vagy hogy az egész a vizsgált darabból származik-e.
Egy mosdókagylóban a színes folyadék és az apró rostok együtt lehetnek jelen. A látható részecskék hasznos megfigyelések, de a megkülönböztetés ritkán olyan egyértelmű, hogy „az egységes szín festéket jelent, a lebegő anyag rostokat”. A finom töredékeket nehéz észrevenni, és a színezett folyadék nem zárja ki a szöszképződést.
Ugyanez vonatkozik a nedves fehér ruha színére is. Azt mutatja, hogy színes anyag átkerült ezeken a dörzsölési körülményeken. Annak azonosításához, hogy az átvitel rögzítetlen festéket, színes rostokat vagy a felület más részét érintette-e, több információra van szükség, mint amit maga a nyom nyújt.
Egy sima, sötét kötött anyag és egy finom, felületi szálakkal rendelkező darab másképp nézhet ki akkor is, ha alapvető színük hasonló. A felület geometriája befolyásolja a visszaverődést és a szórást, míg a fényesség változása a mélység érzetét befolyásolja.
Ahogy az anyagot hordják és mossák, a kopás zavarhatja a felületét. A finom bolyhok világosabbnak vagy egyenetlenebbnek tüntethetik fel a sötét területet. Valódi színvesztés ezzel egyidejűleg is bekövetkezhet, így a textúra a magyarázat egy részét adja, nem pedig automatikus alternatív diagnózist.
A festett pamut nedvességéről és felületi geometriájáról szóló kutatás megállapította, hogy ezek a tényezők befolyásolják a látszólagos színt. Ez segít megmagyarázni, miért kell a megjelenést következetes körülmények között összehasonlítani. A nedvesen látott sötét felület más referenciát ad, mint ugyanaz a felület száradás után.
A látható változás megítéléséhez hasonlítsa össze a száraz területeket ugyanolyan fényviszonyok és nézési irány mellett. Nézze meg a felületet és az árnyalatot is: a változás a kiemelkedő redőkre vagy a dörzsölt területekre összpontosul, vagy az anyag egészében másnak tűnik?
A maradványok szintén hozzájárulhatnak a tompa felülethez, de egy halvány fénykép alapján nem lehet azonosítani a mosószer kémiai összetételét vagy a kemény vízből származó lerakódásokat. A hasznos megfigyelés maga a változás és annak helye. Ennek oka lehet a festék, a szálfelület, a lerakódások vagy ezek kombinációja.
A különböző anyagszerkezetű pamut kötött anyagok esetében a szálösszetétel önmagában nem magyarázza meg ezeket a felületi különbségeket. A fonal szerkezete és a kikészítés segít megérteni, miért őrizhet meg két pamutanyag eltérő vizuális jelleget a használat során.
A különbség világosabbá válik a mosási színtartóság értékelésekor. Az ISO 105-C06 mosási színtartósági módszerek a háztartási vagy ipari mosással szembeni ellenállást vizsgálják meghatározott körülmények között. Az értékelés kiterjed a színváltozásra és a beszennyeződésre, amelyek az anyag különböző darabjait érintik.
A Runtang dokumentált eljárása során a próbadarabot egy mellette lévő többféle szálból álló anyaggal együtt tesztelik, majd az anyagokat az értékelés előtt kiöblítik és megszárítják. Az eredeti próbadarabot és a mellette lévő anyagot a saját, nem tesztelt referenciáikkal hasonlítják össze. Az eljárás a két értékelést külön rögzíti, a megfelelő szürke skálák használatával és legalább két értékelővel, szabványos megvilágítás mellett.
A színváltozás értékelésénél az a kérdés, hogy a tesztelt próbadarab mennyiben tér el az eredeti referenciától. Így a figyelem arra az anyagra összpontosul, amelyet a viselő tovább fog használni.
Egy felsőruházat, amely mosás után halványabbnak tűnik, megkívánja ezt az összehasonlítást akkor is, ha egyetlen szomszédos ruhadarab sem szennyeződött láthatóan. Az eredeti anyag megjelenése és a színátadási hajlama a teljesítmény különálló részei.
Az összehasonlítás előtti szárítás szintén fontos. Egy átmeneti, nedves állapotban fellépő sötétedési hatás egyébként elfedhetné az értékelt változást. Az egységes összehasonlítási körülmények megkönnyítik a látszólagos árnyalatkülönbség és a minták eltérő megvilágításából eredő hatások megkülönböztetését.
A mellette lévő, többféle szálból álló anyag különböző száltípusokat biztosít az átadott szín értékeléséhez. Beszennyeződését az eredeti próbadarab színváltozásától elkülönítve, egy nem tesztelt referenciával hasonlítják össze.
Egy sötét próbadarab továbbra is sötétnek tűnhet, miközben elegendő színt ad át ahhoz, hogy megjelöljön egy világosabb anyagot. Fordítva, az eredeti felület látható változása nem feltétlenül okoz ugyanolyan mértékű beszennyeződést a mellette lévő anyagon. Ezért egyetlen „színtartóság” megállapításnak meg kell határoznia, melyik eredményről van szó.
A mindennapi megfigyelések a következőképpen illeszkednek ebbe a megkülönböztetésbe:
| Megfigyelés | Mire vonatkozik közvetlenül | Hasznos következő összehasonlítás |
| Elszíneződött mosóvíz | Elszíneződött anyag a mosólében | A száraz anyag megjelenése és a máshová átadott szín |
| Elszíneződött szösz | Leváló, elszíneződött anyag | Az anyag felülete, valamint a szöszölődés jellege és mértéke |
| Halványabb száraz felület | A megjelenés változása | Száraz referencia, egyező fény- és nézési körülmények mellett |
| Szín egy másik anyagon | Átadás vagy lerakódás | Beszennyeződés a vonatkozó mosási vagy dörzsölési körülmények között |
A száraz és nedves dörzsöléses vizsgálatok egy másik igénybevételről adnak információt. Az ISO 105-X12 dörzsöléssel szembeni színtartóság arra vonatkozik, hogy a szín ledörzsölődik-e és más anyagokat fest-e. A Runtang dörzsölési eljárása a száraz és nedves dörzsölést külön értékeli. A súrlódás melletti eredmény más kérdésre ad választ, mint a mosás közbeni színátadás.

A cél az anyag megfelelő ápolása és annak megértése, hogy megjelenése és színátadási viselkedése elfogadható-e. Egy új darab ismételt mosása addig, amíg a víz teljesen tisztának látszik, megbízhatatlan módja ennek megállapítására. További mosási igénybevételt ad anélkül, hogy szétválasztaná a festékleadást, a szálleadást és a felületi változást.
Kövesse a darab ápolási útmutatóját, beleértve az előírt mosási és szárítási körülményeket. A sötét színeket tartsa külön, ahol az útmutató ezt előírja. Egy rögzített számú kezdeti mosás vagy egyetlen mosószer-ajánlás nem felelhet meg minden festési és kikészítési rendszernek.
Ha a színátadás folytatódik, a száraz árnyalat észrevehetően tovább változik, vagy jelentős szálleadás marad fenn, ezeket a megfigyeléseket külön írja le, amikor az eladóval beszél. A száraz felületről készült fényképek és az ápolási rutin világos ismertetése hasznosabb, mint önmagában egy mosóvízről készült kép. A kezdeti festékleadást nem szabad automatikusan normálisnak tekinteni, és nem szabad a hiba teljes diagnózisának sem tekinteni.
Az anyagvásárlók számára a tömeggyártás jóváhagyása előtti színtartósági követelményeknek meg kell határozniuk a színt és az anyagot, a mosási körülményeket, valamint a színváltozásra és az elszíneződésre vonatkozó külön eredményeket. Adjon hozzá száraz és nedves dörzsölési követelményeket, ahol a tervezett felhasználás ezt indokolttá teszi.
A színes víz önmagában nem állapít meg vizsgálati eredményt. A színtartóság értékelése meghatározott körülményeket használ, és a releváns színváltozást vagy elszíneződést értékeli. A mosólé olyan megfigyelés, amelyet az anyaggal és bármely érintett anyaggal együtt kell kivizsgálni.
A színes szálak lerakódhatnak egy másik ruhadarabon, és ugyanabban a mosásban színátadás is előfordulhat. A színes szál lerakódása és a festék okozta elszíneződés különböző mechanizmusok, amelyek együtt is fennállhatnak. Mértéküket és tartósságukat az érintett anyagon kell értékelni.
Nem. A nyom azt mutatja, hogy az Ön által használt dörzsölési körülmények között színátadás történt. Ez nem azonosítja a szín kémiai állapotát, és nem zárja ki a színes száltöredékeket. A szabványos dörzsölési értékelés ellenőrzött színátadási információt ad, nem a nyom kémiai azonosítását.
A mosóvíz árnyalata önmagában nem állapítja meg egy anyag gyártási előzményeit. Az újrafestési útvonal azonosításához gyártási információ vagy megfelelő elemzés szükséges. A releváns mindennapi kérdések továbbra is azok, hogy hogyan változik a száraz anyag, és hogy történik-e színátadás a tervezett ápolási körülmények között.